Az utolsó váradi kapucinus
Regényes volt azoknak a papoknak és szerzeteseknek az élete, akik végigélték Közép-Európa utolsó hetven esztendejét. Szemtanúi voltak azoknak a változásoknak, amelyekre a legmerészebb jövõlátó sem gondolt volna. S ezek a változások az egyháziak sorsában csapódtak le a leglátványosabban. Pacsay János Fidél a Budai Kapucinus Rendház házfõnöke. Nagyváradon született, de a század egyik történelmi pillanatában elszakadt városától. Szeptember 23-án tért vissza, hogy végre újból otthon, a váradi kapucinus rendházban mutassa be aranymiséjét. Látogatása elõtt, még a budai rendház íróasztala mellett beszélgettünk el arról, hogyan élte meg. 1926-ban születtem Nagyváradon. Hatan voltunk testvérek, közülük pedig én vagyok a legidõsebb. A vasút néhány méternyire volt az ablakunktól, naponta nyolcvanöt menetrendszerinti vonat robogott el. A szomszédunkban volt a bakterház, onnan tudom ilyen pontosan a vonatok számát. Mi, gyerekek gyakran helyettesítettük a baktert, aki holtrészegen hevert valahol; mi...