PACSAY JÁNOS FIDÉL ATYA

A kávétól Szent Ferencig Új Ember 2003.11.23  ( LIX. évf. 47.)  Amikor 1683-ban a Bécset fenyegető török seregeket az egyesült európai keresztény csapatok visszaverték, s kezdetét vette ama hadjáratok sora, amelyek eredményeként 1699-ben majdnem egész Magyarország felszabadult a török megszállás alól, a zsákmányolt holmik között zsákszámra leltek rá szemes kávéra, amelyből meleg innivalót főztek az európaiak, s hogy kesernyés ízét enyhítsék, tejjel elegyítették. Az így föltalált kávé színében hasonlított a csapatokat lelkileg buzdító - nemrégiben boldoggá avatott - Avianói Márk kapucinus atya reverendájához, s ettől kezdve nevezték a finom kortyokat kapucínernek, vagy ahogyan mi manapság ejtjük: kapucsinónak - tartja a hagyomány, megjegyezve, hogy a megszabadulás örömére a bécsi cukrászok félhold alakú édes kiflit sütöttek, s ma is előszeretettel fogyasztják az osztrákok délutáni desszertként a kapucínert bécsi kiflivel. Mór: az úgynevezett német templom a kolostorral Erről is...

Pacsay János Fidél (1926-2003) kapucinus szerzetes atya Nagyváradon 1926. november 15.-.én született Pacsay János és Horváth Mária első gyermekeként. Édesapja zalai (Zalaszentmihály) gyökerű, nagyváradi születésű jogász végzettségű, édesanyja brassói, tanárnő.   Nagyváradon, 16 éves, amikor belép kapucinus rendbe. Máriabesnyőn, 1950-ben titokban pappá szentelik. Feloszlatták a rendeket, így nem gyakorolhatja hivatását. A fiatal, Pacsay János Dr. P. Röss Bertalan kapucinus atyától kapott Avianói Márkról  írt könyve egész életét meghatározta. S okat tett boldoggá avatásáért.  Kezdeményezésére a Fő utcai kapucinus templom előtt áll  boldog Avianói Márk szobor.  Fidél atya hivatásának gyakorlását  14 év fizikai munka után  38 évesen,  1964-ben kezdte. K áplán lett a budapesti alsóvízivárosi plébánián.  A fiatalok lelkesedtek érte , többek mellett  52 tagú énekkart szervezett, vezetett .  Mindezt a hatalom nem nézte jó...