Szalai Jeremiás: Felejthetetlen három év a Tapolcai Plébánián

Fidél atya káplánja

1982 augusztus elején Ő, mint plébános, én pedig káplánként kerültünk a tapolcai plébániára. Tapolca akkor mintegy 19-20 ezer lakosú város volt. Két misézőhelyünk volt, a Nagyboldogasszony Templom és a Temető kápolna. A templomban mindennap reggel és este is voltak szentmisék. A Temető kápolnában pedig vasárnaponként, illetve temetések alkalmával. Sok hittanos gyermekkel foglalkoztunk -akkor még nem lehetett az iskolába bemennünk- így a templomi oratóriumban és a sekrestyében tartottuk az órákat.Fidél Atya a bérmálkozásra készülőkkel foglalkozott. Felnőtteknek pedig biblia órákat tartott. Én pedig a többi iskoláskorú hittanossal, elsőáldozásra készülőkkel és a felnőtt ifjúsággal.

Fidél Atyában egy nagyon buzgó és lelkiismeretes papot ismertem meg. Annak ellenére, hogy rendkívüli tudású, több nyelven beszélő, kiváló képességű pap és szerzetes volt -hiszen kapucinus volt- egyenrangú munkatársának tekintett, akitől nagyon sokat tanultam.  Szívügye volt a liturgia, a szentmise méltó ünneplése. Ha nem volt kántor, szívesen orgonált szentmisén, litánián is. Sőt a környékről szívesen oktatta a leendő kántorokat is. Az oltár, a gyertyák, gyertyatartók, oltárterítők, kelyhek, kancsók és a liturgikus eszközök, virágvázák tisztaságára kényes volt. Nem tűrte a hanyagságot! Többször mondta: a Legfőbb Úrnak, a Hatalmas Istennek szolgálunk, hanyagul, fél szívvel ezt nem tehetjük! 

Közvetlen ember volt. Sokat „mesélt” pontosabban beszélt életének változatos eseményeiről, családjáról. Biblia-ismerete, teológiai végzettsége, tudása elismerést váltott ki paptársai és ismerősei körében. Ugyanígy általános műveltsége, történelmi tájékozottsága szintén lenyűgöző volt számunkra. Vasárnaponként nagy figyelemmel hallgattuk prédikációit. Ha több misét mondott aznap, kétszer sohasem mondta el ugyanazt a prédikációt. Minden alkalommal más és más szentbeszédet tartott. Mivel az volt a gyakorlat, a szentmisék alatt gyóntattunk, ha Ő mondta a szentmisét én, ha én miséztem Ő ült a gyóntatószékben. Igy többször volt alkalmam hallgatni tartalmas és szép prédikációit.

Sok zarándokutat szervezett híveinek, így pl. Rómába is több alkalommal. 1983-ban így jutottam el én is első alkalommal Rómába. A Szent Péter Bazilikához reverendában, magyar zászlót lengetve vonultunk a tapolcai hívekkel a pápai kihallgatásra. Szent II. János Pál pápát ekkor láthattam egészen közelről.Mindenkinek nagy lelki élmény volt ez a szép római zarándoklat.

Szüleit mindig nagy szeretettel vette körül, gondoskodott róluk. Volt házvezetés a plébánián, atyai szeretettel törődött káplánjaival is, így velem is. Nem egyszer kezébe vette a főzőkanalat és nagyon finom ételeket készített. Behívta ebédre a kántorkodó és besegítő szalézi atyát is, akit csak így hívtunk, Imre atya, illetve Pater! Előfordult, hogy egy kallodó ministránst, akinek a szülei elváltak, mitsem törődtek vele, látva, hogy az udvaron az éppen potyogó diókat szedegette és eszegette, hogy éhségét csillapítsa, behívta és megebédeltette. Nagylelkű és imádságos életű pap volt. Jótékonykodott, gondja volt a betegekre, szegényekre. A plébánia, mint igazi otthon, olyan volt számomra. Nyaranta testvéröccse Norbert és kedves felesége Marika, tanárok lévén a szünidőt a tapolcai plébánián töltötték és a házvezetőnőt Erzsikét helyettesítve, nemcsak Fidél atyának és szüleinek, de nekem is segítőim, igazi szívélyes baráti kedves jótevőim voltak, akikkel azóta is tartom a baráti bensőséges kapcsolatot.

Fidél atya hétfőnként szabadnapot biztosított, mint káplánjának, hogy hazautazhassam a szüleimhez Külsővatra és időnként találkozni tudjak a testvéreimmel is. Nagy családból jöttem, 6-an vagyunk testvérek, amit Ő, mint szintén sok gyermekes család gyermeke jól tudott és tolerálta. Segített és támogatott.

Mindössze 3 évet tölthettem vele, mivel 1985-ben Szendi József püspök atya Veszprémbe a Regina Mundi Plébániára helyezett, ahol a későbbi győri püspök Dr. Pápai Lajos lett a plébánosom.

Hálatelt szívvel gondolok jó Fidél Atyára, hiszem, hogy Ő már hívatását, földi pályafutását befejezve a Mesterrel, Jézussal örvendezik a mennyei boldogságnak!

Külsővat,2022.10.06.

                                                                                     Szalai Jeremiás egykori káplán